Az anyajegyekről
Mi köze az anyajegynek az anyához?
Miért ANYAjegyek az anyajegyek? Az anyukánktól örököljük őket? Genetikailag meghatározott, hogy mikor és hol fog kijönni egy anyajegy? Mi közük van a bőrrákhoz?"
A néphiedelem szerint mindazok a hatások, amelyek a várandós nőt a terhesség második felében érik, valamilyen módon megmutatkoznak a születendő gyermeken. Így ha az asszonyt megdobják valamivel, vagy ráesik valami, a baba testén pontosan azon a helyen lesz anyajegy, ahová az a dolog érkezett, ráadásul a formája is olyan lesz. Ha pedig rácsodálkozik valamire, vagy megijed, gyermeke a reakciót kiváltó lényre vagy tárgyra emlékeztető jegyet fog viselni testén.
Ezek ellen úgy védekezhetett a kismama, hogy egyrészről vigyázott magára, igyekezett elkerülni a fenti helyzeteket, másrészt különféle elhárító taktikákat alkalmazott. Ha ráesett valami (általában gyümölcs), akkor azt gyorsan felkapta, és a fenekéhez nyomta, hogy legalább ne feltűnő helyen legyen a babán az anyajegy. Ha ijesztő vagy fura dolgot látott, megköpködte, és fügét mutatott neki, vagy ujját a szoknyaderekába dugta, ezzel hárítva el a gyermek bőrének elváltozását.
Anyu nem tehet róla
Valójában nem ismert, hogy a festékes anyajegyek hogyan és miért alakulnak ki. Az, hogy mikor és hol jön létre ez a jóindulatú bőrelváltozás, az esetek többségében genetikailag nem meghatározott, valószínűleg a pigmenttermelő sejtek (melanocyták) helyi működési zavara idézi elő az anyajegyeket. Az anyákat egyszemélyi felelősnek tehát nem lehet megtenni.
Léteznek olyan állapotok, betegségek, melyek sok anyajegy megjelenésével és a rosszindulatú bőrdaganat kialakulásának fokozott kockázatával járnak. Ilyenkor igazoltan genetikai rendellenesség áll az anyajegyek hátterében, de természetesen nem az anyát ért ijedelmek, ütések hozzák létre a mutációkat.
A jóindulatú anyajegyek viszonylag ritkán alakulnak át rosszindulatú festékes bőrrákká (melanoma malignum), elsősorban irritáció hatására (dörzsölés, szúrás, vágás, erős napsugárzás). Gyakoribb, hogy a melanoma újonnan jelenik meg a bőrön, már eleve veszélyes formában.
Éppen ezért fontos, hogy mindnyájan tisztában legyünk anyajegyeink számával és küllemével. Ha új, gyanús anyajegyünk jelenik meg, vagy egy réginek változik meg színe, formája, felszíne, esetleg vérezni kezd, habozás nélkül forduljunk orvoshoz. A folyamatos mechanikai irritációnak kitett helyeken (például melltartópánt alatt) lévő anyajegyeket pedig a baj megelőzése érdekében érdemes eltávolíttatni.
Anyajegyek fogalma
Az anyajegyek (naevusok) a bőrön és a nyálkahártyán már születéskor meglévő vagy csak később kialakuló jóindulatú elváltozások, melyek színükben, szerkezetükben, felszínükben a környező bőrtől eltérnek. Leggyakoribbak a festéksejtes anyajegyek (naevus pigmentosus), melyek melanocytákból állnak. Valószínűleg a pigmenttermelő sejtek (melanocyták) helyi működési zavara idézi elő az anyajegyeket. Léteznek olyan állapotok, betegségek, melyek sok anyajegy megjelenésével és rosszindulatú bőrdaganat kialakulásának fokozott kockázatával járnak. Ilyenkor igazoltan genetikai rendellenesség áll a hátterében.
Festékes anyajegyek néhány típusa:
- Veleszületett anyajegy (congenitalis naevus): veleszületettnek nevezhető az az első életéven belül kialakuló anyajegy, mely lehet kis méretű (1,5 cm-nél kisebb) és ún. óriás nagyságú (20 cm vagy annál nagyobb). Tartalmazhat szőrszálakat. Fontos a rendszeres ellenőrzésük. A 2 cm-nél nagyobb veleszületett anyajegyek sebészi eltávolítása megelőző céllal indokolt.
- Szerzett anyajegyek: általában kis méretűek, jól körülhatároltak, szabályos alakúak. Lehet sötétbarna, fekete és bőrszínű is. Irodalmi adatok szerint a melanomák 30%-a a korábban meglévő anyajegyek talaján alakul ki.
- Atípusos anyajegyek: Szélük általában szabálytalan, a környezettől való elhatárolódásuk nem éles. Színük változatos lehet: fekete, sötétbarna, halványbarna és vöröses színek, egy anyajegyen egyszerre több színárnyalat is előfordul. Atípusos anyajegyek jelenléte esetén fokozott a melanoma rizikó! Ezért nagyon fontos ezen egyének és családtagjaiknak rendszeres szűrése, ellenőrzése.
Az anyajegyek bizonyos típusaiból rosszindulatú festékes bőrdaganat, úgynevezett melanoma malignum alakulhat ki. Ezért javasolt az anyajegyek rendszeres, az anyajegyek szűrésében jártas bőrgyógyász szakorvos által történő ellenőrzése. A szakavatott bőrgyógyász számára sokszor már az anyajegy szabad szemmel történő megtekintése árulkodik a jó- vagy rosszindulatúságáról. Ezt azonban minden esetben ki kell egészíteni az elváltozás speciális bőrmikroszkóppal, úgynevezett dermatoszkóppal történő vizsgálatával.
Figyelmeztető jelek az anyajegyek rosszindulatú elváltozására!
- A = aszimmetrikussá válik az alakja.
- B (border) = megváltozik a határa, növekedésnek indul, körvonala, széli része egyenetlenné válik, “nyúlványokat" bocsát a környezete felé, kiemelkedővé válik, megvastagodik.
- C (colour) = megváltozik a színe, sötétebb vagy világosabb lesz, pigmentációja egyenetlen lesz: fekete, sötétbarna, világosbarna, kékes-szürke, piros, opálos, fehér árnyalatok jelenhetnek meg.
- Viszketni, vérezni, váladékozni kezd, kisebesedik.
- Csomó jelenik meg benne.
Mikor szükséges az anyajegy eltávolítása?
- Ha a fent felsorolt figyelmeztető jeleket észleli anyajegyén, akkor el kell végezni az anyajegy sebészi eltávolítását, szövettani vizsgálattal.
- A Magyar Bőrgyógyászati Társulat (MDT) ajánlása szerint anyajegyet csak sebészi úton, azaz kimetszéssel szabad eltávolítani! Ez a beavatkozás általában helyi érzéstelenítésben, néhány perc alatt elvégezhető, a keletkezett sebszéleket varratokkal egyesítik. Az egyéb úton, például lézerrel, kikaparással, kiégetéssel stb. történő eltávolítás nem ajánlott!
- Rendkívül fontos, hogy az eltávolított mintából minden esetben készüljön szövettani vizsgálat (még akkor is, ha a klinikai kép alapján nem merül fel rosszindulatúság)!
- A gyakran irritálódó, rendszeresen sérülő anyajegyek sebészeti eltávolítása is javasolt, elsősorban megelőzés/prevenció céljából. Amennyiben az bőrelváltozást el kell távolítani, minden esetben szövettani (mikroszkópos) vizsgálat alá kell vetni azt, és így pontosan meghatározható, hogy anyajegyről vagy daganatról van-e szó.
Anyajegyek ellenőrzése:
- Általában évente, atípusos anyajegyek jelenléte esetén azonban 3 - 6 havonta is szükséges a bőrgyógyászati vizsgálat, dermatoszkópos vizsgálattal kiegészítve. Így időben észlelhető a kóros eltérés!
- Fontos az anyajegyek önvizsgálata is. 4-6 hetente ajánlott mosakodás után tükör, fésű segítségével. A rejtett bőrterületek (pl.: hajlatok, talpak, lábujjak köze, hajas fejbőr) áttekintése is lényeges.
Önvizsgálat
A rosszindulatú bőrdaganat kialakulása a bőr rendszeres ellenőrzésével megelőzhető, vagy igen korai állapotban észrevehető. Ez azért fontos, mert korai esetekben teljes gyógyulás lehetséges: minél korábban fedezik fel ugyanis a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.
Az önvizsgálat egyik alkalmas módszere, ha egy teljes alakos tükör és egy kézi tükör segítségével bőrünket és az egyébként nem látható területeket is megvizsgálhatjuk. Végezze el az önvizsgálatot legalább 3 havonta. A bőrön lévő foltok, anyajegyek változása, vagy furcsa fekély, kiemelkedés, folt, vérző, nem gyógyuló elváltozás megjelenése bőrdaganat jele lehet. Ugyancsak fontos figyelmeztető jelzés lehet, ha az elváltozás el kezd hámlani, pörkösödni, nedvezni, vérezni, viszketni, vagy fájdalmassá, érzékennyé válik. Ezekben az esetekben keressen fel bőrgyógyászt!
1.) Vizsgálja meg az arcát, különösen az orrot, ajkakat, szájat és a füleket, szemből és hátulról is. Használja egyik vagy mindkét tükröt.
2.) Alaposan vizsgálja meg a hajas fejbőrt! Használjon hajszárítót és tükröt, hogy minden egyes rész látható legyen. Ha szükséges, kérje családtagja vagy barátja segítségét.
3.) Nézze át mindkét kezét: a tenyereket és a kézhátat, az ujjak közeit és a körmök alatti területeket is. Ezután haladjon felfelé az alkarok mellső, majd hátsó oldalán.
4.) Tükör előtt állva vizsgálja meg a könyökök területét, majd a felkarok mindkét oldalát. Ne feledje a hónalj területét!
5.) Ezután következik a nyak, a mellkas és a törzs vizsgálata. Az emlők felemelésével azok alsó oldalát is tekintse át.
6.) Álljon háttal a tükörnek, és a kézitükör segítségével tanulmányozza a nyak és a vállak hátsó részét, valamint a hát felső részét.
7.) Továbbra is a két tükör segítségével vizsgálja meg a hát alsó részét, a far területét és a lábak hátsó felszínét.
8.) Üljön le, és egymás után tegye egyik, majd másik lábát a másik székre. Vizsgálja meg a nemi szervek területét a kézi tükörrel. Ellenőrizze a combok és lábszárak mellső és belső felszínét, majd a bokákat, a lábhát területét, a lábujjak közét és a körmök alatti területeket. Végül vizsgálja meg a talpakat is.
