A fényvédelemről

• A napfényről általában
• Az eltérő bőrtípusokról
• Hogyan védjük bőrünket a nap káros hatásaitól, az UV-SUGÁRZÁSTÓL?
• A napozószerekről, fényvédőkről
• A fényvédő erősségének, hatékonyságának meghatározása
• Gyermekeink védelméről
• A napvédő ruházatról és a napszemüvegekről
• A szolárium használatról és az önbarnító krémekről

A napfényről általában

Napjainkban a Földet körülvevő ózonréteg elvékonyodásával megváltozott a Földre jutó sugarak aránya, összetétele és így a nap biológiai hatása is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a fényvédelem fontosságát! Bőrünk emlékezőképessége kiváló: napfényben eltöltött egyetlen perc sem telik el úgy, hogy arra bőrünk ne emlékezne a későbbiekben, és ne lenne akár évtizedek múlva káros hatása. A napon eltöltött idő alatt a bőrt ért UV sugarak egész életünk során kumulálódó mennyiségének növekedésével, illetve minden egyes leégéssel is egyre növekszik a bőrdaganatok kialakulási valószínűsége.

A napfény látható és a szemünk számára láthatatlan sugarakat egyaránt tartalmaz. A láthatatlan sugarak egyrészt a kék színnél rövidebb hullámhossz tartományba eső ultraibolya (ultraviola - UV) sugarak, másrészről a vörösnél hosszabb hullámú infravörös sugarak. Ez utóbbiak hőt közvetítenek a Föld felszínére, a napsütés melegítő hatásáért felelősek, de a bőrdaganatok kialakulásában, legalábbis mai ismereteink szerint, nem játszanak lényeges szerepet. Az ultraibolya tartomány (UV) három fő részre osztható:

• UV-A (320-400 nm): Az UV-A sugarak felelősek a napfény barnító hatásáért, de ugyanezek a hullámok okozzák a bőr korai öregedését (a bőr elveszti rugalmasságát, megvastagszik, a ráncok elmélyülnek), pigmentfoltok kialakulását (pl. tengerészek, földművesek bőre).
• UV-B (280-320 nm): A napfény UV-B tartománya okozza a leégést, a bőrvörösödést, károsítja a DNS láncot, és így szerepet játszik a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásában Az immunrendszer működését is gyengíti. Mértéke évente 2%-kal emelkedik.
• UV-C (100-280 nm): Az UV-C sugárzásnak még az UV-B hullámoknál is erősebb a daganat provokáló hatása, de szerencsére az ózonpajzs ezeket a hullámokat csaknem teljesen kiszűri (magas hegyi körülmények között, illetve ózonlyuk esetén az UV-C sugarak aránya jelentősen fokozódik, ott akár el is érheti a földfelszínt!).

A Földünket elérő fény UV-A/UV-B aránya 20:1. Fontos tudni, hogy az UV-A és UV-B sugarak 90%-a áthatol a felhőkön. Az UV-A sugárzás 70 %-a, és az UV-B sugárzás 80 %-a délelőtt 10 és délután 15 óra között éri el a Földet. A bőr sejtjei képesek bizonyos fokú regenerálódásra a napsugárzás után, de a megváltozott sugárzási körülmények miatt ez hosszútávon nem elégséges.

Vissza az oldal tetejére

Az eltérő bőrtípusokról

Bőrünk ismerete rendkívül fontos. Annak érdekében, hogy megfelelően tudjunk védekezni a nap káros sugárzása ellen, megfelelően ki tudjuk védeni a bőrünket így ért hatásokat és ezzel megelőzzük a rosszindulatú bőrdaganatok későbbi kialakulását tudnunk kell, milyen bőrtípusba sorolhatjuk magunkat. Az egyes bőrtípusok szorosan összefüggenek a bőrdaganatok kialakulására való hajlammal. Az I/II. bőrtípusú egyéneknél a bőrdaganat kialakulásának rizikója többszöröse a III/IV. bőrtípusú egyénekének. Fontos tudni, hogy az adott bőrtípus milyen fényvédelmet, fényvédő szerek alkalmazását igényli.

Jellegzetességek	I. bőrtípus	II. bőrtípus	III. bőrtípus	IV. bőrtípus
Bőr színe	Feltűnően világos	Világos	Világos, világosbarna	Világosbarna
Haj színe	Vörös vagy szőke	Világos vagy közép szőke	Barna	Sötétbarna vagy fekete
Szem színe	Világoskék vagy zöld	Kék, szürke vagy zöld	Barna	Barna
Szeplősség	Erősen szeplős	Ritkán szeplős	Nincsenek szeplők	Nincsenek szeplők
A bőr reakciója	Mindig gyorsan leég, és nem barnul	Könnyen leég, nagyon nehezen barnul	Jól barnul, csak intenzív napsugárzásban ég le	Gyorsan erősen barnul igen ritkán ég le
UV érzékenység	Nagyon érzékeny	Érzékeny	Kevésbé érzékeny	Kevésbé érzékeny

Vissza az oldal tetejére

Hogyan védjük bőrünket a nap káros hatásaitól, az UV-SUGÁRZÁSTÓL?

• Ne menjen ki a napra 10 és 16 óra között, az UV sugárzás akkor a legerősebb! A szabadban végzett elfoglaltságait tervezze úgy, hogy lehetőség szerint elkerülje a legnaposabb, délelőtt 10 és délután 4 óra közötti időszakot! Tartózkodjon minél többet árnyékban, minél kevesebbet a napon!
• Viseljen vászonsapkát, széles karimájú kalapot, világos színű trikót, napvédő hatású, sűrű szövésű ruházatot, UV-szűrős napszemüveget!
  Tudni kell azonban, hogy az UV sugarak 20%-ban még a ruházaton is átjuthatnak!
• Naponta fogyasszon antioxidánsokat tartalmazó táplálékot vagy táplálék-kiegészítőt (pl. C-vitamin, E-vitamin, A-vitamin, paradicsom, brokkoli stb.)!
• Használjon magas faktorszámú (legalább 30 SPF) nap-/fényvédőt, melyet legalább fél-egy órával a napon tartózkodás előtt, egyenletesen vigyen fel a teljes napfénynek kitett bőrfelületre! A fényvédő alkalmazását néhány óránként ismételje meg, erre még gyakrabban lehet szükség, ha közben vízben is tartózkodik, fürdik, úszik! Az orr, vállak területe gyakoribb krémezést igényel. Az ajkak védelmére léteznek magas faktorszámú fényvédőt tartalmazó ajakápolók. Mivel mind az UV-A, mind az UV-B káros a bőrnek, olyan fényvédőt kell választani, amely mindkét sugárzás ellen hatásos, vízálló, homoklepergető, nem allergizáló, hidratáló és fényre nem felbomló. Ha valakinek a bőre már károsodott, barna és fehér foltok, szeplők tarkítják, száraz, hámlik, ráncosodik, a napon való tartózkodást követően alkalmazható olyan testápoló is, amely megelőzi a további DNS-károsodást, és segíti a szervezet saját javító mechanizmusait. Nagy kiterjedésű víz, homok, hó- vagy jégfelszín fokozott veszélyt jelent, ezek ugyanis nagymértékben visszaverik az UV-sugarakat (albedó). A napfény elleni védekezésre még felhős, ködös időben is gondolni kell, mivel az UV-sugárzás jelentős része ilyenkor is eléri bőrünket.

Vissza az oldal tetejére

A napozószerekről, fényvédőkről

A fényvédő kiválasztása alapvetően fontos, megvédi a bőrünket a napsugárzás káros hatásaival szemben. A fényvédőkrémek gyakran hamis biztonságérzetet nyújtanak, azt gondoljuk, hogy több időt tölthetünk a napon. Ám ez nem így van, a fényvédőket azért használjuk, hogy az adott idő alatt bekövetkező káros hatásokat mérsékelje!

Az ideális napozószer:

• megfelelő minőségű és erősségű fényvédőt tartalmaz (az UVA, UVB és UVC sugarak ellen is véd)
• nem okoz allergiát
• kozmetikailag kellemesen alkalmazható (gyorsan felszívódik, nem hagy nyomot, nem tömíti el a bőr pórusait, vízálló, homoklepergető, bőrtípusunknak megfelelő)

A fényvédők elnyelik, visszaverik, vagy szétoszlatják a bőrre kerülő fényt, UV-sugarakat.

• Fizikai, azaz fényvisszaverő fényvédők: kisméretű részecskéik (pl. titánium-dioxid, cink-oxid) révén szétszórják, visszaverik a fényt a bőr felületéről, így védenek. Kémiai hatóanyagot nem tartalmaznak, kisebb a veszélye az irritációnak, az allergiának. Különösen jól alkalmazhatók az érzékeny testtájakon, például orron vagy fülön. Hátrányuk, hogy általában fehérre színezik a bőrt, kozmetikailag kevésbé kellemes az alkalmazásuk.
• Kémiai fényvédők: elnyelik a fényt. Képesek mind az UV-A, mind az UV-B sugarak semlegesítésére. Kozmetikailag kellemesebb az alkalmazásuk, nem színezik fehérre a bőrt, de esetükben valamivel gyakoribb az allergiás reakció.
• Kémiai fényvédők: elnyelik a fényt. Képesek mind az UV-A, mind az UV-B sugarak semlegesítésére. Kozmetikailag kellemesebb az alkalmazásuk, nem színezik fehérre a bőrt, de esetükben valamivel gyakoribb az allergiás reakció.

Vissza az oldal tetejére

A fényvédő erősségének, hatékonyságának meghatározása

Ismerje meg bőrtípusát, annak fényérzékenységét és ennek megfelelően válassza ki az Önnek legmegfelelőbb fényvédőkrémet. Vegye figyelembe, ha valamilyen anyagra allergiás, hogy az adott termék nem tartalmazza-e azt az anyagot.

• I.-II. bőrtípus: ajánlott fényvédő alkalmazása a mindennapi életben az egész év során és ha napon tartózkodik, ajánlott a maximális (SPF 50+) fényvédelem!
• III. bőrtípus: közepes fényvédő szükséges, ha napon tartózkodik.
• IV. bőrtípus: gyengébb napvédő használata szükséges, ha napon tartózkodik. Amennyiben vízparton, homokos tengerparton, havas tájon, magas hegyen tartózkodik, még fokozottabban figyeljen oda a fényvédelemre a szórt sugarak miatt, ajánlott mindig egy szinttel magasabb fényvédőt alkalmazni.

Amennyiben vízparton vagy magas hegyen tartózkodik, mindig egy csoporttal magasabb fényvédőt ajánlott alkalmazni. A fényvédőt minden esetben a napozás kezdete előtt legalább fél órával (lehetőség szerint a reggeli készülődés során) alkalmazza először, majd 2 óránként (vagy fürdés, úszás után) ismételje meg - az ismételt alkalmazás több mint 3-szoros védelmet jelent az egyszeri alkalmazáshoz képest.

A napozáshoz ajánlott fényvédő erősségét az alábbi táblázat részletezi:

Vissza az oldal tetejére

Gyermekeink védelméről

A gyermekkori napégés különösen káros lehet a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulása szempontjából: bőrünk nem felejti el a gyermekkorban elszenvedett káros behatásokat. Különösen veszélyesek a 18 éves kor alatt elszenvedett leégések. A gyermekek ugyanakkor kevésbé képesek saját maguk védelmére, ezért az ő védelmük a felnőttek felelőssége. Kiemelten fontos a kisgyermekek bőrének védelme. A gyerekek bőre ugyanis 10-szer vékonyabb a felnőttekénél, ezért az UV sugarak fokozottan veszélyesek rájuk. A gyerekekre adjunk sapkát, világos színű trikót, napszemüveget, kétóránként pedig kenjük be bőrüket magas faktorszámú, speciálisan gyermekeknek készült (fizikai fényvédő) fényvédőszerrel. Az ún. fizikai fényvédők főleg gyerekeknek ajánlottak: titán-dioxid- vagy cink-oxid-mikropigmentet tartalmaznak, a fényt visszaverik és szórják. Nagyon jó fedőképességűek, nem allergizálnak és egyaránt védenek az UV-A és UV-B tartományban. Világosítsuk fel gyermekeinket a napozás káros hatásairól!

Vissza az oldal tetejére

A napvédő ruházatról és a napszemüvegekről

A textíliákat évszázadok óta alkalmazzuk a környezeti ártalmak, így a napfény elleni védelemre is. A legtöbben úgy gondolják, hogy a mindennapi ruházatként alkalmazott textíliák teljes védelmet biztosítanak a nap UV sugarai ellen - ez azonban NEM IGAZ! Egy átlagos fehér vagy színes póló úgynevezett UPF (ultraviolet protection factor - ultraibolya védő faktor) értéke 10-15 körüli. Ez annyit jelent, hogy huzamosabb ideig történő napon tartózkodás esetén egy ilyen ruházat nem nyújt megfelelő védelmet.

A fényvédő textíliák működése

A textíliák esetén számos tényező befolyásolja a napvédő hatást: az úgynevezett fedő faktor (a textília súlya), a száltípus, a szálak összeállítása, a szövet szerkezete, a kidolgozás folyamata, a színezés folyamata és bizonyos UV elnyelő anyagok alkalmazása. Általánosságban elmondható, hogy a legfontosabb hatása a szövet UV védő képességére a fedő faktornak, a színnek (a sötétebb színek jobban védenek) és az UV elnyelő anyagoknak van. Szintén fontos, hogy az anyag nyúlása, fakulása az eredeti napvédő hatást jelentősen ronthatja.

A fényvédő textíliák erősségének, hatékonyságának meghatározása

A fényvédő textíliák hatékonyságának értékelésére a napvédő krémekhez hasonló számot, UPF-et használnak. Az UPF (ultraviolet protection factor) - azt mutatja meg, hogy a textília használatával hányszor hosszabb időt tölthetünk a napon, mire a napégés jelei jelentkeznek. Egy átlagos fehér bőrű emberen, nyári napon kb. 15 perc után már jelentkezik a bőr vörösödése. Amennyiben az UPF 10, a napon biztonsággal eltölthető idő 15*10=150 perc (két és fél óra). Napon történő huzamos munkavégzés esetén ezért ilyenkor legalább UPF 30-40 minősítésű védőruházatot kellene alkalmazni.

Szemünk védelme

A napsugárzás ultraibolya (UV) tartománya nem csak a bőrünkre jelent veszélyt, hanem szemünket is károsíthatja. A szemünket rövid ideig érő nagy mennyiségű UV sugárzás ún. fotokeratózist okoz. Ez a reakció a bőr napégéséhez hasonlóan a szem fájdalmával, kivörösödésével, könnyezésével, súlyos fényérzékenységgel és idegentest-érzéssel (mintha homok került volna a szembe) jár. Ez az állapot átmeneti, szerencsére csak ritkán jár a szem maradandó károsodásával. Amennyiben a szemet hosszú időn keresztül éri UV sugárzás, a következmények is súlyosabbak lehetnek. Az amerikai űrkutatási program és számos egyéb vizsgálat igazolta, hogy a szemet éveken keresztül érő kis dózisú UV sugárzás jelentősen növeli a katarakta (szürkehályog) kialakulásának esélyét, illetve retina (ideghártya) károsodáshoz vezethet. Sajnos ezek a károsodások már nem visszafordíthatók.

Az UV sugárzás hatása a szemen is kumulatív, azaz az évek során a károsító hatások összeadódnak. Tehát minél hosszabb ideig éri a szemet a károsító UV sugárzás, annál nagyobb a szürkehályog és az ideghártya (retina) károsodás kialakulásának veszélye. A károsodáshoz vezető UV sugárzás mennyisége nem ismert. Ajánlatos ezért minden esetben, amikor kültéri munkát végzünk, sportolunk, sétálunk, vagy csak egyszerűen a napon vagyunk, jó minőségű, megfelelő UV védelmet nyújtó napszemüveget, illetve széles karimájú kalapot viselni. A szemre veszélyes sportot vagy munkát végzők esetén a lencséknek polikarbonátból kell készülniük, mert ez a legellenállóbb a fizikai behatásokkal szemben. Azoknak, akik nagyon sok időt töltenek a tűző napon, ajánlatos a szemet oldal irányból is védő szemüvegkeretet alkalmazni. Ne feledkezzünk meg a gyermekekről sem, hiszen ők általában több időt töltenek a napon, mint a felnőttek és szemük érzékenyebb.

A megfelelő védelmet nyújtó napszemüvegnek az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

• mind az UV-A, mind az UV-B sugárzás 99-100 %-át blokkolja
• a látható sugárzás 75-90 %-át kiszűri
• torzításoktól és optikai hibáktól mentes
• lehetőség szerint szürke színű lencséket tartalmaz a színhelyesség érdekében.

Vissza az oldal tetejére

A szolárium használatról és az önbarnító krémekről

Nemcsak, amikor leég a bőrünk, hanem amikor lebarnulunk, bőrünk károsodik is. A legtöbb szolárium UV-A tartományban sugároz. Fontos tudnunk, hogy az UV-A fény sem veszélytelen. A bőr felső rétegein áthaladva, a mélyebb rétegekben okoz károsodást, előidézve a bőr korai öregedését, fokozott ráncosodását, feszességének és víztartalmának csökkenését, elvesztését. Bebizonyították, hogy az UV-A sugarak is emelik a bőrrák gyakoriságát. Tehát a szolárium okozta barnaság ugyanolyan veszélyes, mint a napfény okozta lebarnulás. A szolárium és a természetes napfény okozta együttes barnulásnál az UV sugárzás bőrkárosító hatásai összegződnek a bőrben.

A szoláriumokat éveken át reklámozták a természetes napozás biztonságos alternatívájaként. Állították, hogy a szoláriumok csak UV-A sugárzást állítanak elő, a leégések zöméért felelős UV-B-t pedig nem. Kiderült azonban, hogy a szoláriumokban is keletkezik UV-B, ennek mennyisége a gép típusától függ. Emellett kiderült az is, hogy az UV-A sem biztonságos.

A WHO a 18 év alattiak számára betiltatná a szoláriumok használatát. Tanácsos, hogy a szoláriumba járást lehetőség szerint mindenki mellőzze, de havi 1-2 alkalomnál semmiképpen sem gyakrabban tegye. A szoláriumozás akár egy évtizeden belül is járványos méreteket öltő bőrrákos megbetegedésekhez vezethet!

A szolárium használata egyáltalán nem ajánlott:

• I. bőrtípus esetén
• 18 éves életkor alatt
• nagyszámú anyajegy esetén, szeplős, szeplősödésre hajlamos vagy fénykárosodott bőr esetén
• nagyszámú gyermekkori, 18 éves kor alatt elszenvedett bőrégés esetén
• igazolt bőrrák vagy rákmegelőző állapot esetén
• gyógyszerszedés esetén.

A szolárium okozta egyéb károsodások:

• kötőhártya gyulladás
• bőrpír, bőrgyulladás
• bőrszárazság
• gyengítik a szervezet immunrendszerét.

Kiemelt jelentőséggel bírnak bizonyos gyógyszerek (antibiotikumok, vízhajtók) és kozmetikumok, melyek fokozzák az UV sugárzással szembeni érzékenységet. Így bizonyos gyógyszerek szedése alatt kerülje a szoláriumot! Szoláriumozás vagy napozás közben ne viseljen kozmetikumokat!

Biztonságosak-e a szoláriumok?

A szoláriumokat éveken át úgy reklámozták, mint a természetes napozás biztonságos alternatíváját - olyan módszert, ami megvéd a leégéstől. Azt állították, hogy a szoláriumok csak UV-A sugárzást állítanak elő, a leégések zöméért felelős UV-B-t pedig nem. Kiderült azonban, hogy a szoláriumgépek is előállítanak UV-B-t, amelynek mennyisége a gép típusától függ. Kiderült az is, hogy az UV-A mégsem annyira biztonságos, mint korábban gondolták. Tény, hogy kisebb valószínűséggel okoz leégést, ám számos olyan biológiai hatása van, amely hosszú távon károsodást okozhat. Nem igaz tehát, hogy a szolárium teljesen biztonságos! Halmozottan káros lehet, hogyha a szolárium használatát követően természetes napozást is végzünk.

Önbarnítók

Az önbarnító krémek dihidroxyacetont (DHA) tartalmaznak, ez színezi sötétre bőrünket. Ezek a készítmények nem veszélyesek a bőrre, ám azzal tisztában kell lennünk, hogy fényvédelmet nem biztosítanak. Alkalmazásuk során a DHA a bőr felső részében található keratin nevű fehérjével összekapcsolódva barna színű terméket, úgynevezett melanoidint képez.

Vissza az oldal tetejére